Az el�tt�nk �ll� h�tv�g�n ism�t felb�gnek a motorok. Ez�ttal Isztambulba l�togat el a Formula 1. A versenynapt�rban el�sz�r szerepl� vadonat�j versenyp�ly�t, a ’Istanbul Otodrom’-ot a Renault spanyol pil�t�ja Fernando Alonso mutatja be most �n�knek egy virtu�lis k�r erej�ig.

„Mint minden �j p�lya eset�ben a m�rn�k�k most is h�napokon �t azon dolgoztak, hogy min�l �leth�bben szimul�lj�k az ’Istanbul Otodrom’ vonalvezet�s�t. Megpr�b�lt�k a versenyp�ly�t olyan r�szletesen �br�zolni, amennyire csak lehetett. Ez �ltal lehet�s�g ny�lt sz�munkra, hogy az el�-be�ll�t�sokat, a h�t�st, valamint a megfelel� gumikever�keket elv�gezhess�k �s kiv�laszthassuk. Nagyj�b�l m�r most meg tudjuk mondani, milyen gumikkal versenyz�nk Isztanbulban, ahol nagy melegre spekul�lunk. Sz�m�t�saink szerint a f�kek is nagy ig�nybe v�telnek lesznek kit�ve, hiszen legal�bb hat olyan pont tal�lhat� a p�ly�n, ahol k�zel 300 km/h-r�l kell eg�szen kettes sebess�gi fokozatig lass�tani.”


Egy k�r…
„A rajt-c�legyenesen 300 km/h-val suhanunk �t hatodik fokozatban. Majd k�vetkezik az els� kanyar. Ezen a ponton k�zel 320 km/h-ra gyorsulunk fel miel�tt az els� k�t kanyar el�tt kem�nyen a f�kbe taposn�nk. Egy sz�k balkanyarhoz �r�nk, melyet egy elny�lt jobbos k�vet. Az els� kanyart h�rmasban �gy 160 km/h k�r�l vesz�nk be. Ez ut�n ism�t lehet gyors�tani �s r�vid ideig a g�zon tartva l�bunkat 220 km/h-ra n�velj�k sebess�g�nket.”

„A h�rmas kanyarhoz enyhe jobbos �v vezet, ahol ism�t 320 km/h-ra lehet felgyors�tani, miel�tt ism�telten kem�nyen a f�kre l�pn�nk a k�vetkez� kanyarkombin�ci� el�tt. A h�rmas kanyar a leggyorsabb. Ezen a ponton h�rmas fokozatban 165 km/h a sebess�g�nk. A kij�ratn�l balra kell korm�nyozni az aut�t, hogy ide�lis �ven vegy�k be a k�vetkez� kanyart, a n�gyest. Ebben a jobbosban ism�t le kell lass�tanunk k�r�lbel�l 120 km/h-ra. Majd ezt k�vet�en egy pillanatra h�rmasba kapcsolunk �s ism�t lef�kez�nk, hiszen egy igen sz�k kanyarhoz �rkez�nk. Ezen a helyen 120 km/h haladunk, miel�tt teljes g�zzal meg nem �rkez�nk a hatos kanyarhoz. A kij�ratban m�g kettesben, majd ut�na amilyen kor�n csak lehet, gyors�tunk, �s ezt k�vet�en el�rkez�nk a hetes kanyarhoz. Ez a kanyart�pus kem�nyen ig�nybe veszi a h�ts� kerekeket.”

„A hetedik kanyarig vezet� �t viszonylag k�nny�, itt ak�r a 300 km/h-s sebess�get is el�rhetj�k, miel�tt m�sodikba kapcsoln�nk. A hajt�kanyarban 115 km/h a sebess�g�nk. Innen a p�lya tal�n leg�rdekesebb kanyarj�hoz jutunk, a nyolcashoz. Ez a jobbos lass�t� legink�bb a jobb el� kerekeket veszi ig�nybe. Harmadik vagy negyedik fokozatban 175 km/h-val haladunk �t rajta. A j� helyezked�s ism�t kulcsfontoss�g�, hiszen egy hiba elronthatja a kilences kanyar helyes bev�tel�t.”

„A k�vetkez� k�t kanyarok sik�nk�nt hatnak. A kilences kanyar el�tt lef�kez�nk. Ez egy balkanyar, ahol 320 km/h-r�l 115 km/h-ra lass�tunk, majd a t�zes kanyarban ism�t fokozzuk a sebess�g�nket. Az �thajt�s ezen a ponton nagyon fontos, hiszen a p�lya leghosszabb egyenes�hez �r�nk, ami a legjobb lehet�s�g az el�z�sre. A jobbos tizenegyes kanyarban ism�t a g�zba taposunk. Innen ny�lik a tizenkettes kanyar, mely az ellenfelek kif�kez�s�re a legalkalmasabb pont.”

„Miel�tt ide a p�lya egyik leglassabb kanyarj�hoz �rn�nk 330 km/h-ra gyors�tunk. Majd a tizenkettedik kanyarn�l kettesbe kapcsolva mind�ssze 95 km/h-val haladunk tov�bb. A kanyar kij�rata egy lass� jobbkanyarba ny�lik. A pil�t�nak itt a k�ls� �ven kell maradnia, hogy ide�lis �ven k�zel�tse meg a tizenh�rmas kanyart.”

„A 13-as sz�m� kanyart 110 km/h-val vessz�k be, majd az aut�t a jobb oldalon tartva el�r�nk a tizenn�gyes kanyarhoz �s a rajt-c�legyeneshez. Az utols� kanyaron kettes fokozatban haladunk �t �gy 115 km/h-s sebess�ggel, majd ism�t teljes g�zzal meg�rkez�nk a c�lba. A szimul�ci�kat k�vet�en egy k�rt 1 perc 25 m�sodperc k�r�li id�re saccoljuk.”